Beszámoló a német nemzetiségi projekt 2011/12-es tanév első félévéről

   Iskolánkban ettől a tanévtől kezdve havonta egyszer, péntek délutánonként nemzetiségi délutánt tartunk, ahol diákjaink a tanórai ismereteken felül játékos formában ismerkedhetnek a németek hagyományaival, szokásaival. A gyerekek nagy élvezettel vesznek részt ezeken az alkalmakon. Ennek  bizonyítéka Régi Ákos 3.osztályos tanuló beszámolója.
   „Iskolánkban havonta egyszer –egy péntek délután- nemzetiségi napot tartunk. Játékosan megismerjük sváb őseink szokásait, kultúráját, életmódját. Sok érdekes dolgot csinálunk ezeken a délutánokon. Izgalmas vetélkedőkön veszünk részt, vegyes csoportokba verődve kicsik és nagyok együtt.
   Első alkalommal Európával ismerkedtünk.  Az egyik tanteremben puzzle-ból hoztuk össze Magyar-ország térképét, majd teljes Európát. Egy másik osztályban Európa országainak zászlóját párosítottuk az ország németül leírt nevével, majd dominó módjára forgattuk az összetartozókat egymáshoz. Egy harmadikban az országok himnuszait kellett felismerni. A következőben az országok pici zászlóit szúrtuk a térképen a saját helyükre. A digitális táblára vetített képekről kellett felismerni, melyik népviselet melyik népcsoportra jellemző. Nálunk Magyarországon is sok nemzetiség él, a történelem során összefonódott életünk ebben a kis országban. Más-más volt a múltunk, de közös a jelenünk.
   A második projekt nap a Kazinczy napok keretében zajlott. Ízelítőt kaptunk a sváb konyhából. Finom sütiket csináltunk együtt – majd meg is ettük közösen. A tanulmányi versenyen több iskola diákjai mérték össze tudásukat - köztük egy külföldi csapat a felvidéki (Madari) magyar testvériskolánkból. A sok érdekesség között volt még egy kagyló kiállítás és egy rendőrkutya bemutató – egy ügyes – okos német juhászkutya produkciója. A rendezvényt végül a Rozmaring német nemzetiségi tánccsoport  fergeteges műsora koronázta meg.
   Novemberben megnéztük Isztimért, az én sváb őslakosságú szülőfalumat. Megtudtuk, hogyan építették fel újra és újra (tűzvész és földrengés után) az isztiméri római katolikus templomot. A faluházban láttunk régi népviseleti ruhákat, egyszerű háztartási és mezőgazdasági gépeket, szerszámokat – ami tükrözi nagyszüleink életformáját. Isztimér közelében fedezték fel az egyik legnagyobb barlangot.
   November 25-én délután a Márton nap jegyében folytattuk a programot. Először is puzzle-ból kellett kirakni egy képet Szent Mártonról, amin szétvágja a kabátját. Aztán képekből és szövegdarabokból kellett összeilleszteni és sorrendbe rakni Szent Márton történetét. A libakészítés nagy izgalommal zajlott (hozzávalók: papírból kivágott liba forma, késsel átszúrva, összehajtogatott szalvétából van a szárnya). Titkosírást fejtettünk még meg. Morse jelekből állítottunk össze szólást vagy közmondást. Német szavakhoz illesztettünk képeket – jelentésük szerint. Ki kellett találnunk országok zászlójának színét, majd kifesteni őket. Német dalocskát énekeltünk (Laterne).
   December 16-a karácsonyhoz kötődött. Első feladat volt lefordítani egy német verset, majd sorrendbe rakni a sorait. Második feladat: leírni annyi téli sportot németül, amennyit csak ismerünk. A legügyesebb és legokosabb csapat jutalmat kapott. Mi is kaptunk cukorkát. Mindenki örült az édességnek, de a legjobb mégis a játék varázsa, izgalma és a sikerélmény.”

 

Beszámoló a német nemzetiségi projekt 2011/12-es tanév első félévéről

   Iskolánkban ettől a tanévtől kezdve havonta egyszer, péntek délutánonként nemzetiségi délutánt tartunk, ahol diákjaink a tanórai ismereteken felül játékos formában ismerkedhetnek a németek hagyományaival, szokásaival. A gyerekek nagy élvezettel vesznek részt ezeken az alkalmakon. Ennek  bizonyítéka Régi Ákos 3.osztályos tanuló beszámolója.
   „Iskolánkban havonta egyszer –egy péntek délután- nemzetiségi napot tartunk. Játékosan megismerjük sváb őseink szokásait, kultúráját, életmódját. Sok érdekes dolgot csinálunk ezeken a délutánokon. Izgalmas vetélkedőkön veszünk részt, vegyes csoportokba verődve kicsik és nagyok együtt.
   Első alkalommal Európával ismerkedtünk.  Az egyik tanteremben puzzle-ból hoztuk össze Magyar-ország térképét, majd teljes Európát. Egy másik osztályban Európa országainak zászlóját párosítottuk az ország németül leírt nevével, majd dominó módjára forgattuk az összetartozókat egymáshoz. Egy harmadikban az országok himnuszait kellett felismerni. A következőben az országok pici zászlóit szúrtuk a térképen a saját helyükre. A digitális táblára vetített képekről kellett felismerni, melyik népviselet melyik népcsoportra jellemző. Nálunk Magyarországon is sok nemzetiség él, a történelem során összefonódott életünk ebben a kis országban. Más-más volt a múltunk, de közös a jelenünk.
   A második projekt nap a Kazinczy napok keretében zajlott. Ízelítőt kaptunk a sváb konyhából. Finom sütiket csináltunk együtt – majd meg is ettük közösen. A tanulmányi versenyen több iskola diákjai mérték össze tudásukat - köztük egy külföldi csapat a felvidéki (Madari) magyar testvériskolánkból. A sok érdekesség között volt még egy kagyló kiállítás és egy rendőrkutya bemutató – egy ügyes – okos német juhászkutya produkciója. A rendezvényt végül a Rozmaring német nemzetiségi tánccsoport  fergeteges műsora koronázta meg.
   Novemberben megnéztük Isztimért, az én sváb őslakosságú szülőfalumat. Megtudtuk, hogyan építették fel újra és újra (tűzvész és földrengés után) az isztiméri római katolikus templomot. A faluházban láttunk régi népviseleti ruhákat, egyszerű háztartási és mezőgazdasági gépeket, szerszámokat – ami tükrözi nagyszüleink életformáját. Isztimér közelében fedezték fel az egyik legnagyobb barlangot.
   November 25-én délután a Márton nap jegyében folytattuk a programot. Először is puzzle-ból kellett kirakni egy képet Szent Mártonról, amin szétvágja a kabátját. Aztán képekből és szövegdarabokból kellett összeilleszteni és sorrendbe rakni Szent Márton történetét. A libakészítés nagy izgalommal zajlott (hozzávalók: papírból kivágott liba forma, késsel átszúrva, összehajtogatott szalvétából van a szárnya). Titkosírást fejtettünk még meg. Morse jelekből állítottunk össze szólást vagy közmondást. Német szavakhoz illesztettünk képeket – jelentésük szerint. Ki kellett találnunk országok zászlójának színét, majd kifesteni őket. Német dalocskát énekeltünk (Laterne).
   December 16-a karácsonyhoz kötődött. Első feladat volt lefordítani egy német verset, majd sorrendbe rakni a sorait. Második feladat: leírni annyi téli sportot németül, amennyit csak ismerünk. A legügyesebb és legokosabb csapat jutalmat kapott. Mi is kaptunk cukorkát. Mindenki örült az édességnek, de a legjobb mégis a játék varázsa, izgalma és a sikerélmény.”